CitroenPicasso.hu - Négykerék-elhajtás

bneheni írta: "Hvg 2007/04.28-as számából másolva:
Több uniós országban segédmotornak minősülnek a jogosítvány nélkül vezethető ultrakönnyű miniautók.
A honi közlekedési hatóságok viszont személygépkocsit látnak bennük, amiért egy vállalkozó beperelte az államot.

Több uniós országban segédmotornak minősülnek a jogosítvány nélkül vezethető ultrakönnyű miniautók. A honi közlekedési hatóságok viszont személygépkocsit látnak bennük, amiért egy vállalkozó beperelte az államot.

Csak az intézkedő rendőr jóindulatában bízhat az a mintegy nyolcszáz-ezer hazai sofőr, akit brumi, vagyis olyan miniautó vezetése közben int le a közeg, amelynek össztömege kevesebb 350 kilónál, 50 köbcentinél nem nagyobb belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kilowatt teljesítményű dízel-, illetve elektromotor hajt, és legfeljebb 45 kilométeres óránkénti sebesség elérésére képes. A műszaki paraméterek precíz felsorolása nem véletlen: ezek a KRESZ alapján segédmotornak minősülő járművek jellemzőit írják le. Az unió több országában ilyennek is tekintik ezeket a kisebb távolságok megtételére - bevásárlás, falvak közötti közlekedés - alkalmas járműveket.

Nem így Magyarországon: a Közlekedési Főfelügyelet egy 2005-ben kiadott állásfoglalása alapján a magyar hatóságok kizárólag személygépkocsiként tudják "értelmezni" a küllemét tekintve valóban inkább autóra, semmint motorra emlékeztető járgányt. Szerintük erre utal például a négy kerék (ami egyébként a KRESZ szerint nem zárja ki a "segédmotorságot"), valamint az áttételes kormánymű, a zárt kocsiszekrény, és hogy a két utas egymás mellett is ülhet. S minthogy szerintük személygépkocsiról van szó, a jármű csak forgalmi rendszámmal, B kategóriás vezetői engedéllyel rendelkező sofőrrel vehet részt a közúti forgalomban. Pedig másutt azért is vásárolnak ilyen járgányt, mert alacsony üzemben tartási költségei mellett - nem kell érte adót vagy parkolási díjat fizetni - az is a volánja mögé ülhet, akinek nincs személyautóra is érvényes jogosítványa. (Más kérdés, szerencsés-e, ha olyanok is részt vesznek négy keréken a közúti közlekedésben, akik például egészségügyi okokból nem kaphattak jogosítványt, vagy akikét a közlekedési szabályok megsértése miatt bevonták.)

Miközben Franciaországban vagy Belgiumban a nagy népszerűségnek örvendő mopedautók tulajdonosai békésen élik világukat, Magyarországon feljelentésre számíthat a sofőr, ha a közúti ellenőrzés során nem sikerül meggyőznie a rendőrt, ne a látszatnak higgyen, mert a gyártó által kiadott műszaki tanúsítvány alapján olyan négykerekű segédmotorról van szó, amelynek közlekedésben való részvételéhez nem szükséges a rendszám, a vezetéséhez pedig elegendő egy sima KRESZ-vizsga. S bár a brumisok már több mint 2 ezer hozzászólást tartalmazó honlapja szerint épp a közelmúltban volt rá precedens, hogy egy Heves megyei polgár által perre vitt szabálysértési eljárásban a bíróság a mopedautósnak adott igazat (kimondva: amíg olyan jogszabály nem születik, amely kijelenti, hogy ez a járműfajta személygépkocsi, addig a hatályban lévő jogszabályok szerint segédmotornak tekintendő), jó adag kalandvágy kell ahhoz, hogy Magyarországon valaki ilyen járművet vegyen.

Nyugat-Európában becslések szerint több mint 30 ezer brumi fut az utakon. Ára vetekszik egy kisebb autóéval: újonnan 2-2,5 millió forintnak megfelelő euróba kerül. A piac mégis bővül, mind több cég áll rá az ultrakönnyű négykerekesek gyártására. (A kilencvenes évek elején ebben a szegmensben próbálkozott a hódmezővásárhelyi Puli is, de az a műszaki paraméterei alapján nagymotornak számított.) Az ismertebb törpeautó-márkák között versenyeznek például a Mega, a Ligier és a francia Aixam mopedautói, moped-teherautói. Utóbbiak kizárólagos magyarországi képviseletére alapított 2005-ben vállalkozást a törökszentmiklósi Bander Ferenc, aki a HVG-nek elmondta, a hatóságokkal való csatára ráment a családja s még a tervbe vett politikai karrierje is: függetlenként akart indulni a polgármesteri székért, ám szerinte az "ügyei" miatt sokan szélhámosnak hitték. Tavaly pert indított az uniós szabályokkal ellentétes hazai szabályozás, konkrétan pedig az őt ért gazdasági károk miatt. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban úgy látják, a helyzet akkor rendeződhetne megnyugtatóan, ha - mint az jó ideje tervben van - jogszabályokban is megjelenne az a speciális, B1-es járműkategória, amely pontosan rögzítené e "se nem kismotor, se nem autó"-ra, illetve ennek vezetési jogosultságára vonatkozó műszaki és szakmai kritériumokat. A kereskedők mellett sürgetnék a helyzet tisztázását a mozgáskorlátozottak is, akik az egykori - Jáva-motorral működtetett - Velorex reinkarnációjaként tekintenek a számukra ideális mopedautókra.

Sokaknak nem is okozna különösebb gondot, ha járművük személyautónak számítana. Csakhogy ekkor már az élet követelne ki bizonyos korlátozásokat: veszélyes helyzetet okozna ugyanis, ha a totyogó mopedautók megjelennének egy autópályán vagy forgalmas autóúton, ahová egyébként segédmotorként a KRESZ szabályai alapján be sem tehetik a kerekeiket. Akadnak, akik a békesség kedvéért lassú járműként vizsgáztatták le a mopedautójukat. De így szabályosan csak 25 kilométeres sebességgel közlekedhetnek, vagyis nekik 30-40 kilométeres sebességnél már a gyorshajtás miatt gyűlhet meg a bajuk a hatóságokkal."